„A magyar kultúra ünnepe” rendezvénysorozat keretében Burai István debreceni grafikus és festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás kedd délután Váradon, a református püspöki székház emeleti előcsarnokában. A tárlat február 8-ig látogatható.

A szép számban megjelent résztvevőket először Barabás Zoltán, a Partiumi Magyar Művelődési Céh igazgatója köszöntötte. Ezután Csűry István királyhágómelléki református püspök szólt az egybegyűltekhez, hangsúlyozván: bőséggel van mit ünnepelnünk a magyar kultúra napja köré szervezett rendezvénysorozat keretében. Beszélt továbbá arról, hogy egységesnek kellene lenni, hiszen az nemes cél. A sok csodálatos kulturális értékben van a jövendőnk.

Fleisz János, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének elnöke, aki tíz évvel ezelőtt kezdeményezte a magyar kultúra napjának megünneplését, elmondta: a bihari térség összetartozását óhajtották hangsúlyozni annak idején is. Hozzáfűzte: a kultúra biztosítja megmaradásunkat, jövőnket. Az a nemzet jut sokra, amelyik nemes célokat tűz ki maga elé. Remélhetőleg a magyar kultúra napja megmarad az egyik legfontosabb ünnepnek.

A berettyóújfalui Porkoláb Lajos, a magyar kultúra napja közös megünneplésének másik szorgalmazója megemlítette: a berettyóújfaluiak Várad szellemi értékéből akartak kapni valamit. Persze ők is évről évre igyekeznek, hogy rendezvényeikkel ne valljanak szégyent, s iparkodnak bemutatni a település értékeit.
Sárközi Zoltán a nagyváradi tanács RMDSZ-frakciójának nevében üdvözölte a jelenlévőket. Hangsúlyozta: a kultúrában nincsenek határok. A magyar kultúra mindig is egyetemes volt.



A kiállítás anyagát Vitéz Ferenc művészeti író méltatta. Az alkotó nem meséli végig, képein mi a konkrét cselekmény. Izgalmas a ki nem mondott esemény. Elképzelt figuráival s a megjelenített mitikus mozzanatokkal drámaiságot, balladai atmoszférát hoz létre. Számos helyen volt már kiállítása – Japántól az Amerikai Egyesült Államokig. Stílusát alföldi szürrealizmusnak is nevezik. Kitalált, szimbolikus szereplői archetípusok: az asszony, a bohócvarázsló, a király, a pásztor, valamint az állatfigurák, például a ló, a bárány, a madár. Figurái úgymond lebegnek a kitalált időben. A művész emlékezetet is teremt. A lélek kiszakítottságának fájdalmát őrzi. A feláldozás szépséges fájdalma a sorsunk.

Burai István közölte: ez az első önálló kiállítása Váradon. Bár különféle csoportos tárlatok és itteni képzőművészekkel való kapcsolata révén eddig is voltak a városhoz való kapcsolódásai. A debreceni képzőművész ezután festménnyel ajándékozta meg a kiállítás főszervezőit: Barabás Zoltán és Pintér Istvánt, a Pro Universitate Partium Alapítvány ügyvezető igazgatóját.

A vernisszázs záróakkordjaként Meleg Vilmos színművész elszavalta a Himnuszt.

Tóth Hajnal, reggeli Újság

Forrás: Erdély.ma

Jelkép.lap.hu | Műterem.lap.hu