Legfrissebb bejegyzések:
2017-07-27
Hirdetések tervezése
 | részletek
Online és offline hirdetés tervezés igen gyakori grafikusi feladat. A Zempléni Fesztivál hirdetéseit a sajtó illetve az utcai megjelenés számára már több mint 10 éve a Civertan Grafikai Stúdió...
2017-07-26
Cukrászda grafikus arculata
 | részletek
Mivel mi is szeretjük az édességet mondhatjuk úgy, hogy megkülönböztetett figyelemmel terveztük a Lovas cukrászda egyedi logóját és grafikai megjelenését. Az elfogadott színekkel és grafikával...
2017-07-25
Dinnye címke grafikai tervezése
 | részletek
Egyre több vállalkozó, illetve termelő igyekszik termékét és terményét reklám grafikai címkével ellátni. A külföldi jellemzően görög dinnyék már évek óta felcímkézve kerülnek az elárusítóhelyekre...
»» minden bejegyzés

céhek

A céhek a kézművesség nagy hatáskörrel rendelkező, szakmánkénti feudális szervezetei voltak. Rómában a kézművesek már a császárság korában tízféle céhet, kollégiumot alkottak. Bizáncban a 9., Itáliában a 10. századtól ismert, Európa szerte a 12-16. században terjedt el. Voltak kereskedő céhek, un. Gildek is. A középkori városok ilyen jellegű tömörülései elsősorban a feudális urak és a patriciusok zaklatásainak elhárítására jöttek létre.

A kézműves céh szervezet meghatározott – az egyes országok fejlődésének megfelelően különböző - időszakban a termelőerők fejlődésének formája volt, elősegítette azok növekedését. Pontosan szabályozták a kézművesek termelését mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben, ugyanakkor monopóliumot biztosítottak tagjaikkal bizonyos termékek előállítására, kizárták a kívülállók (kontárok) versenyét. A szervezet feje a céhmester volt, néha helyettest, alcéhmestert is választottak, ilyenkor a céhmestert főcéhmesternek hívták. A jegyző az írásbeli munkát végezte, amiért fizetést kapott. Ügyvédet csak a 19. század második felétől alkalmazott néhány céh, többször inkább csak eseti megbízást adtak. A tagok a legények és tanoncok voltak, akiknek számát erősen korlátozták. Felvételük feltételeit a különleges kiváltságokat is felsoroló céhlevél sorolta fel, igazolniuk kellett, hogy inasidejüket kitöltötték, az előírt vándorlóéveknek is meg kellett lenni, és ezenfelül egy szakmájukba vágó „remek” elkészítése is kötelező volt, aminek bemutatása után mesterlakomát is kellett adniuk. Írásos emlék – menükártya – nem maradt fenn ezekről a „lakomákról”, de el lehet képzelni, hogy milyen dinom-dánom folyt azt megelőzően, hogy a komáromi tanács 1759-ben szabályozta a fogásokat, imigyen: Reggeli égetett bor, rostélyos pecsenye salátával, kenyérrel, kacsapecsenye, végül sajt és bor lehet, nem több(!) A mesterebédet a következő nyolc fogásra csökkentették: Kolbászos leves, tehénhús tormával, savanyú káposzta hússal, rizskása tyúkhússal, bárányhús citromos lével, fehérpecsenye, egy csibe, egy malac és sült lúd, saláta, és végezetül egy tál fánk (!)

Az még ma sem tisztázott, hogy Magyarországon a céhek német, olasz, vagy francia mintára létesültek-e. Egyesek a német eredet mellett foglalnak állást, többek között a mesterjegyzékben található sok német névre hivatkozva, mások úgy gondolják, hogy a párizsi céhrendszer és az Anjouk idején az itáliai „Arte” és Fratellenze” szolgálhatott mintául. Középkori forrásanyagunk nagymérvű pusztulása miatt csak nagyon kevés írásos dokumentum maradt fenn az akkori céhek irataiból. A legrégibb magyar céhszervezet az 1307-ben létesült kassai szűcsöké, de erre is csak irodalmi anyag utal. A ma is meglévő forrásanyag szerint a legrégibb céh a debreceni gubacsapóké, 1398-ból, utána időrendben a selmecbányai szabócéh következik. A magyar céhek megmaradt írásos emlékeit 1971-1973 között dolgozták fel, amelyből az derült ki, hogy a Magyarország területén összeírt 4545 céhszervezetből (Erdély nélkül), mindössze 102-nek forrásanyaga származik 1541-előttről, azaz a Buda török megszállását megelőző időből. A török hódoltság alatt a meglevő céhszervezetek felbomlottak, annak ellenére, hogy a törökök nem korlátozták az ipari tevékenységet, sőt bizonyosra vehető, hogy céhszabadalmat is adtak ki pénzért. A második céhalapítási hullám Buda felszabadítása és Mária Terézia trónra lépése közötti időben zajlott, ekkor alakult pl. a juhász, pásztor és fuvaroscéhek zöme.

A kapitalizmus kialakulásának kezdetétől (Nyugat-Európában a 15. század közepétől) a céhek a termelés fejlődésének gátjaivá váltak, mert akadályozták az ipari termelés új alapokon való megszervezését, kibővítését, megnehezítették az új technika alkalmazását, új iparágak kialakulását és gátolták az iparosok számának emelkedését is, mert céhlegényeket csak egyre korlátozottabb számban vettek fel. Az árutermelés fellendülése egyre több árucikket igényelt, amit a kevés számú és kézi szerszámokkal dolgozó kézművesség nem tudott előállítani. A tőke behatolt a kézműiparba és megindult a manufaktúrák kialakulása, a céhek jelentősége egyre csökkent. A 19. századtól Magyarországon is szaporodtak a nem céhes keretben működő nagyobb műhelyek, külön királyi kiváltságlevelek alapján. Egyre terhesebbek lettek a céhek korlátai a mesterré válást illetően, és mindinkább romlott a mester és alkalmazottai, a legények és a mester közötti viszony. 1729-től az egyre szaporodó visszaélések csak erősítették azt a társadalmi igényt, hogy korlátozzák, megzabolázzák a céhek működését, majd megszüntessék azokat. 1840-ben a reformországgyűlés a gyárak alapítása érdekében törvénnyel biztosította a segédek és segédmunkások szabad alkalmazását, 1848. július 9-én a forradalom kormánya rendeletben szabályozta a céhek működését, az abszolutizmus korában, 1860-ban pedig tovább korlátozták tevékenységüket és az 1872. évi VIII. törvénycikkel az országgyűlés megszüntette működésüket. Mindezek ellenére a céhes élettel összefüggő egyes ünnepélyes szokások: a legény mesterré avatása,
a céhláda körül tartott gyűlések, a közös lakomák hatásai a népi szokásokban
ma is fellelhetők. | Horváth Dezső

Pénzkeresés.lap.hu:
A pénzkeresés napjainkban egyre gyakrabban előforduló gyűjtőfogalom, keresőszó az internetes weboldalak világában. Az internet segítségével könnyebbé vált a pénzkeresés pl. az internetes távmunkának köszönhetően. A gazdasági élet területéről összegyűjtött weboldalak, üzleti hálózatok és az ehhez kapcsolódó hírek, oktatási anyagok. A weboldal népszerűsítés sem maradhat ki a linktárból.

Üzlet.lap.hu:
Az Üzlet.lap.hu-n található linkek, olyan oldalakra mutatnak, amelyek hazai vállalkozások, vállalkozók, cégek számára a leglényegesebb információkat szolgáltatják az üzleti életről. Mivel a témakörnek rengeteg részterülete van, itt csak a legfontosabb webhelyeket soroljuk fel, a részletesebb információkért keresse fel a releváns lap.hu oldalakat.


Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére



Add a Facebook-hoz

Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek látványtérképen
Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak. | Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.