Plakát

A GRAFIKAI MŰVÉSZET LEGELTERJEDTEBB FORMÁJA, A PLAKÁT
Grafikának a művészetnek azt az ágát nevezzük, amelyhez szűkebb értelemben a nyomda útján sokszorosított, de eredetinek tekinthető művészi ábrázolások és az egyszeri műalkotások (pl. festmények) grafikai sokszorosító eljárással készült, eredeti alkotásnak nem tekinthető másolatai tartoznak.

A művészi sokszorosító eljárásnak, illetve a metszeteknek több csoportja ismeretes. A legrégibb a fametszet, amit a kínaiak már a VI. században használtak, Európában viszont csak a XIV. század vége óta ismeretes. Ezt követte a rézmetszet és a rézkarc, majd az 1820-as évektől az Angliából „importált” acélmetszet (ma már nem alkalmazzák) és valamivel később a kőnyomat vagy litográfia, és végül az aquatinta. A felsorolt grafikai műfajok a fametszet kivételével mind az európai művészetben keletkeztek és teljesedtek ki. Felhasználási területük rendkívül sokrétű. Híres műalkotások másolatai, ipari és kereskedelmi termékek – műszaki cikkek, ételek, italok, üzletek, éttermek, kávéházak, stb – reklámhordozói mind a mai napig. Az alkalmazott grafikai művészetnek van azonban egy olyan műfaja, ami az egyik legrégebbi és leginkább figyelemfelkeltő – ez a képes ábrázolással és szöveggel ellátott, művészi grafikai eszközökkel megtervezett, nyomdai úton készülő „falragasz”, a plakát.

A plakát célja, hogy szuggesztív művészi eszközeivel felhívja a figyelmet a propagált árúra, szellemi termékre, közérdekű eseményre vagy politikai eszmére és ezeket a maga sajátos eszközeivel, tömör közlésmódjával népszerűsítve. Kialakulása a fokozott árutermeléssel, valamint a nyomdatechnika fejlődésével is szoros kapcsolatban áll. Az első illusztrált plakát a XVII. századból való, de színes plakát csak 1865-után készült – a litográfia feltalálása az előző korszak fa és rézmetszetes plakátjaival szemben a fejlődésnek új útját nyitotta meg. A XIX. század 90-es éveiben J. Chéret volt az első olyan művész, aki egyedüli hivatásának ezt a műfajt választotta, lényegében ő volt az európai plakátművészet első, önálló képviselője. A korszak másik megteremtője és egyben legnagyobb hatású, legkiválóbb művelője H. Toulouse Lautrec (1864-1901) volt, aki nagy dekoratív foltokkal és szellemes tipográfiával készült plakátjain főleg a montmartre-i mulatókat népszerűsítette. A plakátművészet az első világháború után újabb fejlődésnek indult. Főleg Németországban alakult ki a grafikusművész új típusa, a reklámgrafikus. A dekoratív, szecessziós stílust felváltotta a lényegre törő, absztrakáló törekvés. A második világháború után R.Savignac sziporkázóan ötletes plakátjai teremtettek új stílust. A magyar plakátművészet fejlődése a XIX. – XX. század fordulóján indult meg nagy festőink (Ferenczy Károly, Rippl – Rónai József, Fényes Adolf, stb.) képzőművészeti kiállításait hirdető plakátjaival. Már az első világháború előtt Bíró Mihály, Faragó Géza és Földes Imre kialakította a hazai kereskedelmi és politikai plakát stílusát. A Tanácsköztársaság idején a magyar politikai plakátművészet virágkorát élte. A forradalmi lendületű, harcos világnézetű alkotások szerzői többek között Uitz Béla, Berény Róbert, Pór Bertalan és Vértes Marcell voltak. A harmincas években alakult ki a lényegre leegyszerűsített, „sachlich” művészeti stílus. (Berény Róbert, Bortnyik Sándor, Irsai István, stb.) A második világháború után a politikai és kulturális jellegű plakátok tervezésére tolódott el a hangsúly. Néhány éves átmeneti hanyatlás után különösen a kulturális és kereskedelmi plakátok területén a fiatalabb grafikusnemzedék európai színvonalú, egyéni hangú művészetet alakított ki. A Műcsarnokban először 1960-ban mutatták be az elmúlt 75 év legszebb plakátjait. Napjainkban egyre nagyobb szerepet kap a fotó, a fotomontázs, illetve a színes fotó a plakátművészet területén is – a modern nagyvárosok legjellemzőbb díszei lettek. Noha nem maradandó műfaj, a modern ember ízlés és gondolatvilágának formálására nagy hatással van. Történeti feldolgozásuk is megtörtént és egyre több nemzetközi kiállításon mutatják be a fennmaradt klasszikus darabokat.
Horváth Dezső

Plakát.lap.hu | Plakáttervezés