Címerek növényei

A virágok, különböző növények sokszor szerepelnek nemesek, városok, országok, uralkodó családok címerein, címereket megjelenítő eszközökön, pl. pajzsokon, pecsétgyűrűkön, zászlókon.

Egy Észak-Amerikában honos nagyon tisztelt növény a cukorjuhar, mely az indiánok cukor növénye volt és a mai napig igen kedvelik és termesztik, ez a növény díszíti Kanada címerét. A cukorjuhar levele azért is díszíti a kanadai címert és zászlót, mivel nemcsak a cukor miatt kedvelik ezt a juharfát az ott élők, hanem ezek a fák a legfontosabb erdőalkotó fái az észak-amerikai kontinensnek.

Libanon címerében a cédrus jelenik meg ami egy igen ritka növény, a földön mindössze négy fajtája él. Nekünk magyaroknak főleg Csontváry nevezetes festményeinek köszönhetően vált közismertté. A libanoni cédrus örökzöld lombkoronája a bibliai táj fölött többféle jelképet is képviselt az Ókor óta, valamint az illata miatt még nemesek ruháit tároló faragott ládákat is készítettek belőle.

Mexikó állam címerébe Tunakaktusz került, mivel ez a növény Mexikó sivatagos tájain őshonos kaktuszfaj, és az indiánok,ott élők sokféle módon hasznosított növénye volt. Mítoszokban, legendákban is gyakran szerepel. A pálma több ország címerében megtalálható, így Kuba és Kolumbia címerét is pálma ékesíti. Természetesen nem azonos a két pálmafaj, mindkét ország a saját területén megtalálható pálmafélét emelte be a címerébe. Az már egyáltalán nem meglepő, hogy Ciprus szigetének a címerébe két kis cipruság látható, ami már a sumérok szent fája is volt több ezer évvel ezelőtt.

Mivel az akáciák nemcsak az afrikai szavannákon élnek, hanem közel ezer fajtája megtalálható Ausztráliában, így kapott helyet Ausztrália címerében. Európában főleg díszfának ültetik, valamint mimóza néven árulják virágzó hajtását. Az akácia jelentőségét az is emeli, hogy egyik legjelentősebb ragasztóanyag szerző hely, amit a törzséből kiszivárgó nedvből állítanak elő.

Egyik korábbi magyar kiscímert makkos cserfaág és terméses olajág övezett.

A növények címerben való alkalmazása nem mindig a szimbolikus voltuk miatt került oda, hanem azon a területen ahol használták, a növény jelentős szerepet játszott az ot télők életében. Így került a Magyar Népköztársaság címerébe a búzakoszorú, illetve Nyírbátor címerébe a három dohánylevél.

Többször történelmi esemény vagy a körülötte kialakult legenda okán került egy növény a címerbe. Egyik legismertebb a francia királyok virágának, a liliomnak a története. A monda szerint a frank birodalom alapítója Chlodvig király annak köszönheti az Alemannok feletti győzelmét, hogy egy folyó medrében növő sárga mocsári nőszirom csoport elárulta azt a gázlót, ahol a folyón a király csapatával átkelhetett. Hálából választotta a növényt címerébe, amit azóta liliomnak neveznek,  - bár igazából nőszirom - , és ez lett a francia királyok jelképe.