Legfrissebb bejegyzések:
2017-11-12
Miből áll egy grafikai arculat?
 | részletek
Egy cég vagy szolgáltatás grafikai arculatát lépésről lépésre készíti el egy grafikai stúdió. A cég munkájának megismerése után első lépésként mindig a logótervezés kezdődik, ami több forduló után...
2017-11-03
Szó vagy betű logó tervezése
 | részletek
Gyakori grafikus megjelenése egy-egy logónak, olyan cégek esetében - ahol alkotóelemei az egyedi grafikus logónak a webcím, az url vagy a domain név - amikor a vállalkozás vagy szolgáltatás csak az...
2017-11-03
Fekete-fehér és inverz logó tervezése cégeknek
 | részletek
Az egyedi logótervezés során több korrektúra fordulóban egyeztettünk a megrendelővel, hogy milyen felhasznált formái lesznek a szolgáltatásnak vagy cég emblémájának. Amikor az elkészült...
»» minden bejegyzés

Cégér, a logó közterületi megjelenése

Először Elzászban egy boldog nyaralás során tűnt fel, milyen míves, szép cégérek díszítik az óvárosok homlokzatait. Fotósként elkezdtem gyűjteni, majd ezt kiegészítettem a cégtáblával is, akkor még nem fogalmaztam így meg, hogy a céges logók egyik megjelenési formáját kezdtem leképezni, és archívumba rendezni. Később gyakran jártam Hanza-városokban, ahol a házak legfelső emeletén címerszerűen jelent meg a cégér, a korabeli logó, ami jelezte hogy eredetileg abban az épületben a középkorban milyen család milyen iparággal, a kereskedelem melyik területével foglalkozott. Ha úgy tetszik, a céhek megjelenésekor, foglalkozásuk, szakterületük megkülönböztetett jelzése is volt ezekben a városokban a cégér.

Ezekben a jelképekben jellemzően valamilyen szakma, foglalkozás, szakműhely jelképes eszköze, tárgya került megjelenítésre, amely vagy a készítményre, vagy a használati eszközükre utalt, illetve azok kicsinyített mása került keretbe foglalva ki a közterületre, az üzlet fölé, vagy a ház falára.

A legelső ami gyűjteményem darabja lett, egy mosoda cégére volt, amibe egy kékruhás hölgy egy lavórba ruhát öblített. De ilyen tárgy volt egy borbély tányér, esetleg egy szekér, de borotvát is láttam. Amikor megjelentek a vendéglátóhelyek Európa szerte, ők is használtak cégért, melyen több esetben nem a foglalkozásuk jelent meg, hanem a fogadó elnevezésére utaló tárgy vagy ábrázolás. A szakma a cégér kategóriába sorolja a szégyentáblát is, hiszen a nyelvben ez úgy jelent meg hogy cégéres gazember, a hűtlen asszonyt pedig cégéres kurva névvel illették. Mezőgazdasági területeken először a határcövekek amiket határjelzésre szórtak a földbe, jelezték hogy onnantól már más tulajdonosa van a területnek. Később erre kerültek fel a családra vagy a termelési területre utaló jelképek. Szerencsére egyre több cégér jelenik meg napjainkban, melyben a cégek logói, jelképei jelennek meg a közterületeken.


Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére



Add a Facebook-hoz

Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek látványtérképen
Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak. | Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.