Vízjelek és papírtitkok

Különleges nyomtatványokat, vízjeles papírokat és papírkészítő eszközöket vonultat fel a magyar papír- és vízjeltörténet különleges tárgyi emlékeiből Hét évszázad papírtitkai címmel megrendezett kiállítás; az időszaki tárlat péntek óta látogatható Budapesten, az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK).

"Egy szép papír megfogja az embert" - fogalmazott a Magyar Papír- és Vízjeltörténeti Társaság (MAPAVIT) által összeállított kiállítást megnyitó Sólyom László. Mint a köztársasági elnök hozzátette, a tárlat a rá írt tartalomtól mintegy megfosztva mutatja be a papírt, de az izgalmas anyag bizonyítja egy ilyen "mesterségbeli" kiállítás létjogosultságát. A régi mesterségeknek önmagában is értékük van, fennmaradásuk azonban a restaurálások szempontjából is alapvető fontosságú - hangsúlyozta az államfő. Mint Sólyom László megjegyezte, a papír- és vízjelkutatás fiatal tudomány, de máris tiszteletre méltó eredményeket mutat fel.

Az OSZK főigazgatója, Sajó Andrea elmondása szerint, noha a papír a nemzeti könyvtár minden eddigi kiállításán jelen volt, most először kap főszerepet. A könyvkészítéshez évszázadok óta nélkülözhetetlen anyag történetét ismertetve a főigazgató felidézte: Kínában már a 2. században használtak papírzsebkendőt, 363-ban megjelent az első pekingi újság, majd a 7. századtól az első papírpénz. A kínaiak féltve őrizték a papírkészítés titkát, ahogy később évszázadokon át az európai mesterek is - tette hozzá.

Magyarországon a pápa követe, Gentilis bíboros írt először papírra levelet 1310-ben , így a magyar papír története éppen hét évszázadra nyúlik vissza. A önálló magyar papírkészítés az 1500-as évek elején indult meg, majd 1827-ben megnyílt hazánkban az első papírgyár is - idézte fel az anyag történetét Sajó Andrea.

Mint a főigazgató elmondta, a papírok formája és mérete a régmúltban nem volt egységes, így a vásárlókat a vízjelek is segítették a megszokott termék kiválasztásában. A kiállításon is gazdagon bemutatott magyar vízjelkincs számos különleges vallási, világi, növényi, állati motívumból épül fel; jelenleg százezer törzsvízjelet tartanak számon Magyarországon. Sajó Andrea hozzátette, hogy a tárlattal együtt pénteken a Magyar Digitális Vízjel Adatbank is megkezdi működését.

Az OSZK előcsarnokában papírszobrok és -objektek, művészkönyvek, grafikák és metszetek fogadják a látogatókat. A kiállítótermek előterében internetes prezentáció és látványműhelyek sora vezeti be az érdeklődőket a papírmerítés, a vízjelkészítés, a könyvkötés és a nyomtatás technikai titkaiba; a merészebbek saját papírt is meríthetnek.

A három kiállítóterem tárlóiban a magyar papírtörténet szinte minden ágának ritka termékei, különleges tipográfiával készült kisnyomtatványok, díszes folyóiratok, könyvek, füzetek, plakátok, eredeti vízjeles kéziratok, híres emberek vízjeles papírjai és saját vízjelei kaptak helyet, míg a nagyméretű kivetítőkön színes, mozgó, háromdimenziós papírmalom-modellek idézik fel a szerkezetek működését.

Forrás: Múlt-kortörténelmi portál
2010. április 12.

Vízjelről a wikipédián >>   
Vízjel készítése Photoshopban >>   
Magyar Papír- és Vízjeltörténeti Társaság >>