Úgy gondoltam, hogy jó lenne a portálra egy kifejező LOGÓ, de milyen legyen, természetesen valami különleges, egyedi, de utaljon a fő cél elérésére az Összefogás Műemlékeinkért jelmondatra.

Milyen objektumok azok, melyek a legjobban utalnak műemlék jellegre, talán azok, melyekből a legtöbb van. Ezen a gondolaton tovább haladva, úgy döntöttem, hogy templom és egy kúria kerül a LOGÓ-ra. Ezután következett a legnehezebb feladat, kiválasztani azt a mintát ami érdemes a megörökítésre, és jól is mutat. A választásom az Omaszta kúriára (Békéscsaba) és a Báthori István által épített Református templom (Nyírbátor) harangtornyára esett.
Ez után már csak meg kellett valósítani az elképzelést, ebben volt segítségemre Bittera László a Drescher Magyarországi Kft. munkatársa (jóbarát). Köszönöm szépen az elkészült remekművet.

Ismerjük meg a két Műemléket részletesebben

Omaszta kúria - Békéscsaba
A kúriát Steiner Jakab építette, klasszicista stílusban. Udvari középtengelyében portikusz, kéttraktusos tornácos épület.
A tulajdonosok Munkácsy Mihály festőművész rokonai és nevelőszülei voltak. Steiner Jakab az Apponyi-uradalom inspektora, Munkácsy Mihály nagynénjének a férje volt.
A kúria 1854-től az Omaszta családé volt. A klasszicista kúriában töltötte gyermekéveit a fiatal Munkácsy, ma Munkácsy Mihály Emlékház (Múzeum). Munkácsy képek is elhelyezésre kerültek (fiatal évek, érett felnőtt kori képek, vázlatok).
Évente március végén itt kerül megrendezésre a Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója, Műemléksorsok nyomában mottó szellemében.
 
Báthory István Református templom és harangláb - Nyírbátor
A mai templomt Báthori András fia építette, saját költségén. A templom belsejében lévő felírat szerint a templom alapkövét 1484-ben tették le és építését 1511-ben fejezték be. A templom eredetileg katolikus templomként épült, de a reformáció idején 1548-óta református templom lett. Báthori György és háznépe áttérésével indult el az a folyamat, amelynek következményeként a volt katolikus templom református lett és Báthori család alapította meg a református egyházközösséget is.
A templom mellett álló harangtorony monumentális hatású, zömök, árkádos négy fiatornyos faépítmény. A maga nemében hazánkban a legrégebbi, legnagyobb és legszebb alkotásai közé tartozik. A torony az 1640-es években épült, az 1631-ben elhunyt Bethlen Krisztina fejedelem-kisasszony emlékére a bethlen család. Alapjának szélessége 10,5 méter, magassága 35 méter.
A késő reneszánsz fa harangtorony méretével és korával is kitűnik: tölgyfa gerendákból ácsolt torony, melyet sátorszerűen borítja be a zsindely fedés. Fenn oszlopos tornác futja körül, különlegesen szép az erkélygaléria íveinek s a fiatornyoknak a megmunkálása.
Galériája valamint zsindelyezett szoknyája miatt kissé bástyaszerű benyomást kelt. A toronyban lévő egyik harangját (300 kg) Wield György öntötte 1640-ben, Eperjesen. Ez a "Bethlen harang" abból a célból került öntésre, hogy hírdesse két gyermekük emlékét. Ez a Bethlen harand, Magyarország tíz legöregebb harangjai között van. A harangon lévő felirat szerint Bethlen Gábor testvére István és annak fia Péter öntették.
A kis harang 250 kg súlyú és 1924-ben Wasler Ferenc öntötte, Budapesten.

Egresi János
A Magyar Kastélyok és Kúriák Egyesület tagja