Legfrissebb bejegyzések:
2017-08-31
Paks turisztikai infó táblái
 | részletek
Turisztikai célra információs táblákat állított ki Paks városa, a település kiemelt pontjaira. A közterületi tájékoztató táblák grafikáját a Civertan Grafikai Stúdió készítette, Ferenc Tamás...
2017-08-28
Logóminták megtekinthetők
 | részletek
Amikor egy grafikai cég weboldalát tekintik meg az érdeklődők, általában két dolgot néznek meg először; milyen árfekvésben dolgozik a cég és milyen partnerekkel, referenciákkal rendelkezik. A...
2017-08-22
Mennyibe kerül egy logótervezés – mennyit ér egy új logó?
 | részletek
Természetesen minden logótervezési folyamatot megelőz egy árajánlat kérés és annak elkészítése. Azt hogy egy grafikus vállalkozás készít, tervez meg egy logót, az csak az egyik része annak a...
»» minden bejegyzés


A képeslap

A KÉPESLAPOK TÖRTÉNETE
A képeslap – a számolócédulával ellentétben – ma is mindennapi életünk szerves tartozéka, és többnyire nem kerül papírkosárba, inkább fiókokba, dobozokba teszik emlékőrzőként. Hatalmas a gyűjtőtábora is, kis hazánkban több cég szakosodott képeslapok árverésére.

Ma is eldöntetlen az a vita, hogy melyik országban jelentek meg az első képeslapok, illetve az előzményének tekinthető lapok, az úgynevezett előfutárok, amik még kép nélküliek voltak. A skót gyűjtők váltig hangoztatják, hogy az első „Compliments of the Season” (Kellemes ünnepeket) feliratú lapokat 1841-ben állították elő egy könyvkereskedő nyomdájában. Ekkor már egy éve létezett az első postabélyeg, és egy penny díjszabással borítékban adták fel a kártyákat. 1861-ben a philadelphiai J.P. Carlton és H.L. Lipman szabadalmaztatott egy lapot, aminek egyik oldalán három pontozott vonal szolgált a címzésre és egy üres kocka volt a bélyeg helye. A Lipman – féle lapokon nem voltak illusztrációk, bár egyes cégek nyomtattak rájuk rajzos reklámot. Fentiekkel szemben a franciák viszont azt állítják, hogy az első képeslap az 1870-1871-es francia – porosz háború terméke. Egy élelmes papírkereskedő ugyanis a közelében állomásozó katonai egység emblémáját nyomtatta kartonlapra, és így született meg a képeslap – a franciák szerint. Ausztriában és Magyarországon 1869 október 1-én hozták forgalomba az első postai lapot, melynek „Correspondenz – Karte” felirata alá az osztrák, illetve magyar címer volt nyomtatva. (Magyarország 1867-től saját postai igazgatással rendelkezett, de postai értékcikkeit Bécsben nyomták.) A megjelenés után egy hónappal a feliratot „Levelezési lap”-ra változtatták. A követőkre nem kellett sokáig várni. Németországban 1870 június 25-én adták ki az elsőt, Angliában pontosan egy évvel az osztrák után, 1870 október 1-jén vezették be, az Egyesült Államokban 1873 május 1-jén hozták forgalomba. Néhány adat a népszerűség szemléltetésére: Magyarországon már a megjelenés napján 10 ezer, hat hét alatt pedig 1 millió fogyott! Németországban két hónap alatt 2 millió darabot vásároltak, az Egyesült Államokban pedig egyetlen hónap alatt 31 milliót!
Fentiek alapján szinte természetesnek vehető, hogy azt sem tudták mind a mai napig eldönteni, hogy hol jelent meg először az illusztrált, tájképeket ábrázoló képeslap. Moszkvai és isztambuli épületeket, vonatot, gőzhajót ábrázol az a lap, amit egy Bécsben megjelenő folyóirat adott ki 1870 végétől.

Egy francia gyűjtő birtokában van egy 1873 július 22-i keltezésű, menedékházat ábrázoló lap – ennek ellenére az 1899-ben Nizzában rendezett nemzetközi képeslap – kiállításon első kiadványként egy 1874-es Rudelsburgi – lapot mutattak be. A legtöbben az első valódi illusztrált lapot 1882-re datálják, ezt a bajor posta adta ki. A vita abból adódik, hogy máig nem tudták eldönteni az”igazi első” kritériumát, mivel kezdetben az illusztráció csupán a levelezési oldal egy töredékét, legfeljebb harmadát – felét foglalta el. Főleg tollrajz, vízrajz, később fénykép alapján készült az illusztráció, fekete – fehér kőnyomtatással, majd színes kőnyomtatást, utóbb mély és magasnyomást használtak a kiadók. Ritka kivételt jelentő eljárás volt a rézmetszet, ezt például Ferenc József uralkodásának 60. jubileumára, 1908-ban használták. A jobb kivitelezés érdekében a lapokhoz többréteges papírt használtak, de préselt selyem és bőr is szerepel a különlegesen előállított lapok között.

A klasszikus korszak vége felé megjelentek az első fényképek alapján készült tájképes lapok, elsősorban Németországban, Franciaországban és Romániában (!) is. Ami azonban a XIX. század utolsó éveire különösen jellemző, az a művészi képeslapok kiadása. Nem nagynevű festők alkotásainak reprodukcióiról van szó (azok is kelendőek voltak), hanem kifejezetten képeslapok formájában való sokszorosítás céljából készült tollrajzokról, metszetekről, vízfestményekről. A legnevesebb művészek sem utasították vissza a képeslapkiadók felkérését, bár voltak olyanok, akik csupán jóváhagyták alkotásaik reprodukálását, vagy álnéven forgalmazott lapokért vettek fel honoráriumot. Ezek az illusztrátorok valamennyien a szecessziós irányzat művelői voltak, működésük átnyúlt a XX. század első évtizedébe.

A képeslap második, „arany” – korszaka 1901-1914 közé tevődik. Ekkor a legkedveltebbek a művészek által rajzoltak – festettek voltak, amikből nagy sorozatok születtek. Nálunk az 1908 és 1913 között Bécsben megjelent „Wiener Werkstatte” a legismertebb. A nagyszerű nyomdatechnikai kivitelezésű lapok között vannak ünnepnapi köszöntők, színésznőket, divatkreációkat, zodiákus jegyeket, stb. ábrázolók. A művészek közül néhányan az art déco, a kubizmus, a szürrealizmus előfutárai, például Oscar Kokoschka és Egonn Schiele. Rajtuk kívül a legkeresettebbek voltak – és ma is azok – az M.Jung, Mela Koehler és B. Loeffler által aláírt vagy mindössze szignóval ellátott lapok.
 Külön fejezet lehetne szentelni a háborús lapoknak. Az első világháború kitörése után megnőtt a levelezőlapok iránti kereslet, mert a lap bizonyult a legtermészetesebb érintkezési eszköznek, hiszen az arcvonalról jövő néhány szavas üzenet is megnyugtatta az otthoniakat, és könnyű volt cenzúrázni. A háborús kiadványoknak számtalan témája volt. Ábrázoltak politikusokat, államfőket, ágyúgyárosokat (Krupp), hadvezéreket, kitüntetett katonákat, pilótákat, lövészárokbeli életet, hadifelszerelést, ágyúkat, tankokat és nem utolsó sorban párizsi taxikat – hiszen ők döntötték el a marne-i ütközetet. A propaganda és gúnyrajzoknak is nagy keletje volt, Budapesten nyomtatták például „A mi ellenségeink” című sorozatot.
A két világháború közötti időszak komoly változást hozott a képeslapok piacán. A modern nyomdatechnika elterjedése és a tömegtermelés igénye kihatott a tárgyválasztásra is. Olyan lapokat kellett kiadni, amik nagy példányszámban is elfogytak. Divatba jöttek az ismert színészek, színésznők és filmjelenetek fotói. Mivel ez a filmgyártók érdekeit is szolgálta, nem biztosítottak maguknak utánnyomási jogot, így aztán amerikai filmsztárok fényképeit is szép számmal adták ki szerte Európában. Újra sok neves művész rajza is kollázsa került a piacra, amikből kis példányszámú sorozatok is készültek.
A második világháborút követően egyre több képeslap jelent meg reklámcéllal. A bor és sörreklámok már a századfordulón is sikert arattak, de ma már megszámlálhatatlan a hasonló céllal megjelenő képeslapok száma. A légi közlekedési társaságok az utasoknak már régen osztogatják az adott cég szolgáltatásait nyújtó lapokat, a gépkocsik képeslapokon történő reklámozása is divat lett, sőt, az éttermek és kávéházak is saját lapokon csalogatják a vendégeket. Ma már a képeslapot felhasználják évfordulók, kongresszusok, fesztiválok különböző belföldi és nemzetközi rendezvények (vásár, kiállítás, stb) népszerűsítésére. Az elmúlt évek során a képeslap visszanyerte aranykorszakbeli dinamizmusát, egyik napról a másikra reagál az eseményekre, és napjaink neves fotó, valamint grafikusművészeinek közreműködésével mind előkelőbb helyett foglal el a hobbik ranglétráján.

Horváth Dezső


Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére



Add a Facebook-hoz

Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek látványtérképen
Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak. | Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.