A védjegy szónak a használata kezd kimenni a mindennapi gyakorlatból. Azonban van a piacnak egy olyan szegmense ahol éppen a védjegy használatával próbálják a piac egyik szegmensét pozitív irányban megkülönböztetni, és a védjegyet abban a fogalomkörben használni, amire leginkább alkalmas. Azaz a védjegy használójának a piaci, üzleti helyzetét hivatott megvédeni a konkurenciától, a hasonló terméket forgalmazóktól. Ez a piaci szerep napjainkban a magyar áruk megjelölésénél jelentkezik a külföldi, vagy dömping árukkal szemben. Használata azt is jelzi, hogy az ilyen védjegy használója értékesebb árut vásárol, és a jelzéssel nemcsak értelmünkre hanem egyben érzelmeinkre is hatnak. Ez nem is lenne baj, amíg pozitív diszkriminációt jelent. Egy jól megtervezett és bevezetett névjegy hatékony marketingeszköz, a minőség jelölésén az árujelzésen túl reklámerővel is bír. Nemcsak a szolgáltatás megkülönböztetését segíti elő, hanem ez teremti meg az üzleti viszonyt, a kapcsolatot a termék és a gyártója között, melyet a felhasználó később azonosítani, felidézni tud.

Ha a védjegy érzelmi töltetét tekintjük, akkor a pozitív tapasztalat alapján a márkát a védjegy alapján keresi a fogyasztó. A védjegy nemcsak egy áruhoz köthető, hanem egy bizonyos termékcsoportot is jelölhet, és annak azonosítására szolgáló grafikai elemként is megjelenhet a piacon.

1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról

A magyar piacgazdaság fejlődésének előmozdítása, a megkülönböztetésre alkalmas árujelzők használatán alapuló verseny feltételeinek javítása, a fogyasztók tájékozódásának elősegítése érdekében, összhangban a Magyar Köztársaságnak a szellemi tulajdon védelme terén fennálló nemzetközi és európai közösségi jogi kötelezettségeivel, az Országgyűlés a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról a következő törvényt alkotja:
>> Net.jogtar.hu

Logó.lap.hu | Arculatikézikönyv.lap.hu | Designkiadványok.lap.hu | Marketing.lap.hu