A védjegy szónak a használata kezd kimenni a mindennapi gyakorlatból. Azonban van a piacnak egy olyan szegmense ahol éppen a védjegy használatával próbálják a piac egyik szegmensét pozitív irányban megkülönböztetni, és a védjegyet abban a fogalomkörben használni, amire leginkább alkalmas. Azaz a védjegy használójának a piaci, üzleti helyzetét hivatott megvédeni a konkurenciától, a hasonló terméket forgalmazóktól. Ez a piaci szerep napjainkban a magyar áruk megjelölésénél jelentkezik a külföldi, vagy dömping árukkal szemben. Használata azt is jelzi, hogy az ilyen védjegy használója értékesebb árut vásárol, és a jelzéssel nemcsak értelmünkre hanem egyben érzelmeinkre is hatnak. Ez nem is lenne baj, amíg pozitív diszkriminációt jelent. Egy jól megtervezett és bevezetett névjegy hatékony marketingeszköz, a minőség jelölésén az árujelzésen túl reklámerővel is bír. Nemcsak a szolgáltatás megkülönböztetését segíti elő, hanem ez teremti meg az üzleti viszonyt, a kapcsolatot a termék és a gyártója között, melyet a felhasználó később azonosítani, felidézni tud.

Ha a védjegy érzelmi töltetét tekintjük, akkor a pozitív tapasztalat alapján a márkát a védjegy alapján keresi a fogyasztó. A védjegy nemcsak egy áruhoz köthető, hanem egy bizonyos termékcsoportot is jelölhet, és annak azonosítására szolgáló grafikai elemként is megjelenhet a piacon.