Legfrissebb bejegyzések:
2017-08-31
Paks turisztikai infó táblái
 | részletek
Turisztikai célra információs táblákat állított ki Paks városa, a település kiemelt pontjaira. A közterületi tájékoztató táblák grafikáját a Civertan Grafikai Stúdió készítette, Ferenc Tamás...
2017-08-28
Logóminták megtekinthetők
 | részletek
Amikor egy grafikai cég weboldalát tekintik meg az érdeklődők, általában két dolgot néznek meg először; milyen árfekvésben dolgozik a cég és milyen partnerekkel, referenciákkal rendelkezik. A...
2017-08-22
Mennyibe kerül egy logótervezés – mennyit ér egy új logó?
 | részletek
Természetesen minden logótervezési folyamatot megelőz egy árajánlat kérés és annak elkészítése. Azt hogy egy grafikus vállalkozás készít, tervez meg egy logót, az csak az egyik része annak a...
»» minden bejegyzés


A kezdetektől napjainkig

Az 1935-ig 21 kötetben megjelent Révai-lexikon szerint: „A hirdetés a reklámnak egyik legjelentősebb eszköze, a kínálatnak, esetleg keresletnek a sajtóban díjazás ellenében való közhírré tételéből áll… A hirdetések hatását legtöbbször szellemes, megkapó szövegezéssel segítik elő.” A fentiekhez ma már természetesen hozzátehetjük a rádió, televízió és az Internet bekapcsolódását a termékek eladásába, helyesebben reklámozásába. A definíció lényege a „szellemes, megkapó szövegezés” – ebből válogatunk az „őskortól” napjainkig.

Szinyei József (1830-1913) bibliográfus, irodalomtörténész és könyvtáros szerint az első hirdetés az Impartiel Intelligence angol hírlapban jelent meg 1649-ben, imigyen: „Egy candish-i nemes ember a Suffolk grófságból jutalmat tűz ki annak, ki ellopott lovát visszahozza”.

Magyarországon a hirdetések a XVIII. század végétől kezdtek elszaporodni, a XIX – XX. század fordulóján már sok művész, író és költő fantáziáját is „megmozgatták”, József Attila, Karinthy Frigyes és Krúdy Gyula nevéhez is több reklámszöveg fűződik, és a plakátok, számolócédulák, stb. készítői között is több neves grafikust találunk. Tallózásunkat a XIX. század hirdetéseivel, illetve reklámszövegeivel kezdjük. Köztudott, hogy a magyar ember – főleg a XIX. században – büszke volt bajuszára, sok időt fordított gondozására. Ezt természetesen kihasználták a kozmetikai termékek készítői, íme egy 1883-as reklám: „A szép bajusz az ifjú legfőbb dísze. A bajusztalan nem talál a leányoknál szerelemre. Bajusz nélkül nincsen csók. Akinek még nincs bajusza, az csak azonnal rendeljen egy szelencze Musfacher balzsamot. Bámulni fogja az eredményt. Doboza az egész ausztria birodalomba bérmentes megküldés mellett 1 Ft 80 Xr, a pénz beküldése vagy utánvétele mellett.”

Természetesen a hölgyek sem maradtak ki a „megkeresésből: „A Doudre dépilatore elismerten a legjobb szőrvesztő szer, méregmentes, egészen ártalmatlan, a leggyöngédebb bőrt sem támadja meg, minélfogva hölgyeknek kiválóan ajánlható” – olvasható egy 1886-os reklámban. Íme, egy másik 1894-ből: „A kameruni király fekete, mert nem ismeri készítményeimet. Dr. Spitzer arckenőcs, mosdóvíz, salvator-szappan, lyoni rizspor megtisztítja az arczot minden persenéstől, szeplőtől, bőratkáktól, foltoktól. Egy Zulukaffer is hófehér kezeket kap a Rosenfeld kézpaszta használata után”.

A társkeresés sem mai keletű, bár a régi hirdetések jóval szolidabbak voltak a maiaknál: „Alföldi barna, Cupido, Dél-bácskai czigányleány, Havasi rózsa,  Ibolylakedvelő, Kis csintalan, Szívhódító, Tiszaparti kis leány, nem volnának hajlandók emlékverses névjegyet cserélni?” – kérdezi az Ábránd királyfi álnéven hirdető 1886-ban. Egy másik a századforduló idejéből: „Színésznő 19 éves, most végzett, előkelő úri ember tartós ismerettségét keresi. Sürgős levelet a Színházi Élet kiadóhivatalába „Disztingvált” jeligére kérem.”

A vendéglátóhelyek is korán csatlakoztak „intézményeik” reklámozásához: „Mi a külső pompát illeti kitűnik Privorszky kávéháza. az uri utczában, a Libasinszky házban. A legdíszletesebb bútorok díszesítik ez igen csinosan föstett kávé termet; négy billiárd; légszesz világítás; nevezetesebb hírlapok (mindössze 27), egy mellék játék szoba; szóval minden igen csinosan és ízletesen elrendelve” – írta 1839-ben a kávéház tulajdonosa. „Az Angol királynő régismeretes elsőrangú szálloda, mely a gőzhajókikötési hely közelében fekszik, 190 kényelmes bebutorozott szobát és szalont tartalmaz, szobákkal 1 forinttől felfelé. Mintaszerű tisztaság, figyelmes kiszolgálás a szállodatulajdonos személyes vezetése alatt” – írta Schalek Lipót, aki 1880-ban a szálloda tulajdonosa volt.

Horváth Dezső

Plakát.lap.hu | Marketing.lap.hu


Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére



Add a Facebook-hoz

Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek látványtérképen
Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak. | Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.